Gyakran a bíróság kötelezi a feleket arra, hogy mediátor segítségével rendezzék a gyermekelhelyezés kérdését. Mindenkinek jobb, ha a felek maguk döntenek a közös gyermek jövőjéről.  A bíróság nem veszi figyelembe az egyéni igényeket, az egyéni élethelyzetet, többnyire sablonos válaszokat adnak egyéni kérdésekre.

A mediátor ezzel szemben csak a szülők által felhozott lehetőségekkel dolgozik, a végén megszülető megállapodásba kizárólag az kerülhet bele, amivel mindkét fél egyetért. Ez pedig szinte soha nem a sablon-megoldás.

Amiket meg szoktak kérdezni tőlem a mediáció előtt:

1. Mi van, ha nem lesz megállapodás a végén?

Előfordulhat, hogy a 3 óra kevés ahhoz, hogy minden lényeges kérdésben megállapodjanak a felek, de többnyire elég szokott lenni. Ha mégis kifutnánk az időből, akkor részmegállapodás születik, és egy későbbi időpontban folytatjuk. A részmegállapodásban foglaltak addig is érvényesek természetesen.

2. Mi van, ha egyikük sem enged a saját akaratából?

Minden mediáció úgy indul (főleg válás során), hogy a felek ragaszkodnak a saját akaratukhoz. A mediáció viszont nem az akaratokról szól, hanem a közös gyerekről, és arról a jövőről, ami ezután következik.

A mediációs ülés nem az akaratok harca, nem az a cél, hogy az egyik fél lenyomja a másik akaratát, hanem az, hogy olyan megoldás szülessen, ami minden érintettnek megfelelő. Főleg a gyereknek. A mediátor feladata az, hogy a megbeszélés ne veszekedés legyen, hanem konstruktív munka.

3. Mi van, ha valamelyik fél nem tartja be a megállapodásban foglaltakat?

A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a bíróság hoz egy határozatot, azt a felek 50%-ban tartják be, míg a mediációban született megállapodást 75%-ban. A saját feltételeit mindenki könnyebben tartja be, mint azt, ami egy külső szervtől érkezik. Hozzátartozik ehhez még az is, hogy a mediációs megállapodást a bíróság teljes egészében elfogadja, ezért is fontos, hogy egy képzett mediátor állítsa össze.

Ha a felek minden lényeges pontban meg tudnak állapodni, akkor a válóper során a bíró csupán annyit kérdez, hogy tartják-e magukat a megállapodásban foglaltakhoz. Mindkét fél igent válaszol, és onnan kezdve az a jogerős határozat.

4. Beszélünk a pénzről is?

Válás során két nagyon kritikus pont van: a gyerekek és a közös vagyon. A bíróság nem foglalkozik vagyonmegosztással. El lehet válni anélkül, hogy a felek rendeznék az anyagi ügyeiket. A bíróság csak a gyermekelhelyezéssel járó kérdésekkel törődik: szülői felügyelet, kinek a gondozásában maradnak a gyerekek, a másik fél mikor és hol találkozhat a gyerekeivel, mekkora a gyermektartás összege.

Vagyonmegosztás akkor kerülhet a bíróság elé, ha az egyik fél pert indít annak rendezésére. Ahhoz, hogy ez a per elinduljon, illetéket kell fizetni, ami az összes vagyon 6%-a. Érdemes kiszámolni, nagyon magas összeg azért, hogy a bíró egyáltalán foglalkozzon a kérdéssel.

És mediációval?

Gyakran szembesülők azzal, hogy a gyermekelhelyezésről szóló mediáció során valamelyik fél mindig visszatér az anyagiakra. És a lakás… és az autó… és a hitel… nem fizeted…. Nagyon határozottan le kell ezeket állítani, mert félreviszik az egész beszélgetést.

Van lehetőség arra, hogy mediáció keretében döntsenek a felek a vagyon megosztásáról, de az egy külön alkalom, mely egy külön megbeszélésen lehetséges. A mediáció díja összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint amit illeték gyanánt be kellene fizetni a bíróságnak.

+1. Akik nem hisznek a mediációban, mert úgysem sikerül, úgysincs semmi értelme…

A megoldás nem a problémából következik. Mediáció előtt a felek csak a problémát látják, azt is a saját szemszögükből (bár azt hiszik, pontosan tudják, mit és miért akar a másik, ez nincs így.) A mediáció viszont a megoldásról szól, de ez a megoldás a beszélgetés során tűnik fel, gyakran az utolsó órában. Nem kompromisszum, nem lemondás, hanem megoldás.

Amiért működik

Nehéz megfogalmazni, hogy mi történik akkor, amikor vitában, konfliktusban álló felek ülnek le egymás mellé / egymással szemben egy mediátor társaságában, de működik. Nem lehet játszmákat végigvinni, nem lehet a másikat becsmérelni, nem lehet szándékosan összeveszni. A kérdéseket meg kell válaszolni.

Volt, hogy az egyik fél azt mondta, évek óta próbálja a párját rávenni arra, hogy a kérdésekre egyenes választ adjon, de most először sikerült ezt elérni. Nincs hárítás,  nincs sunnyogás, nincs visszakérdezés.

És ezek a kérdések a jövőről szólnak, ami a mediáció után kezdődik. Nem megyünk bele abba, hogy a másik 5 éve megígérte, de nem tartotta be, se abba, hogy a másik családja ilyen meg olyan. A mediációs beszélgetés nem úgy zajlik, mint ahogy otthon vagy a barátokkal szokott. Ezért előre azt kijelenteni, hogy nem fog működni, elhamarkodott ítélet.

Mediációs ülést nemcsak válás során érdemes tartani, hanem minden olyan esetben, amikor egy elhúzódó konfliktus nehezíti valaki életét, egy számára fontos emberrel való kapcsolatát.

Szeretnél részt venni mediációs beszélgetésen? Itt tudsz jelentkezni: KAPCSOLAT