Majd később, ne most, ne a gyerek előtt, mondják sokszor a szülők, amikor épp vitatkoznak valamin, gondjuk van, esetleg már a válást fontolgatják. Azt már leírtam korábban, hogy mi  a gond akkor, amikor az egyik szülő minden problémáját megbeszéli a kislányával. De mi van akkor, amikor a szülők semmit nem mondanak? Ha csak a zárt ajtót látja a gyerek?

photo-david-mark-n-157

A mediációs beszélgetésen ott volt a kislány is, hiszen ez még nem válási mediáció volt, még nem döntöttek a szülők, de tenni szerettek volna valamit, mert a családi életük romokban volt. Kiskamasz gyerekük megváltozott, szófogadatlan lett, ezért fordultak hozzám.

A beszélgetés közben szép lassan kiderült, hogy a kislányuk tökéletesen tisztában van mindennel, ami köztük történik, de nem tudja, mi várható, fogalma sincs, hogy mi fog történni, és azt sem érti, hogy miért. Amit tud: állandó feszült hangulat a családban, ha rossz jegyet kap, alig meri elmondani, mert sokkal erősebb indulatokat vált ki, mint korábban. Kérni sem mer semmit, nehogy pont rossz pillanatban szólaljon meg. Ezt nem akarja, ez ellen küzd, ez ellen lázad.

Tudja azt is, hogy esténként veszekedés van, többször hallotta már a saját nevét a vita hevében, ezért azt gondolja, ő a probléma. A szülei néha túl kedvesek, de ez is kiszámíthatatlan, soha nem tudja, hogy ölelést vagy veszekedést kap tőlük. Konkrét információja nincs, csak érzések, sejtések, félelmek, titkok.

A szülők nem hitték, hogy ennyi mindent érzékel a gyerek abból, amit köztük történik, azt hitték, hogy ha csak este, zárt ajtók mögött veszekednek, azzal megkímélik lányukat.  Arra nem gondoltak, hogy a jelenlegi lelkiállapotuk kihat mindenre, ami szintén észrevehető, még egy gyerek számára is.

De mi lesz velünk? Kérdezte a kislány. A szülők először tanácstalanul néztek, még maguk sem tudták a választ, azt hitték, azzal tesznek jót, ha csak a végső döntést mondják majd el a gyereknek. Pedig ki lehet mondani egy 11 éves előtt: nem tudjuk, mi lesz. Az anya végül elmondta a lányának, hogy gondjaik vannak apával, nem boldogok. Azt is elmondták, hogy nem jó senkinek úgy együtt élni, hogy folyton csak veszekednek. A legjobb megoldást keresik, azt, ami mindenkinek a legjobb.

A kislány sírt, de közben meg is nyugodott: nem vele van a baj, nem miatta van rossz hangulat otthon. Mindkét szülője elmondta neki, hogy szereti őt, nagyon büszkék rá, bármi lesz is, ez nem fog megváltozni. Kicsit a válás lehetőségéről is beszéltek. A kislány ismer olyan gyerekeket, akiknek elváltak a szülei, tudja, hogy először nagyon nehéz, de utána jobb lesz. Az, hogy őszintén, titkolózás nélkül beszélgettek, eloszlatta a korábbi rossz érzéseket. A kislány érezte, hogy komolyan veszik, nem a feje fölött zajlik minden.

Mindannyian úgy álltak fel az asztaltól, hogy jobban érezték magukat. Kimondtak valami fontosat, elmondták közös gyereküknek, hogy szeretik és büszkék rá, kimondták hangosan, hogy gondjaik vannak, de azt is, hogy keresik a megoldást. A titok eloszlott.

Ha válás előtt állsz, ne habozz, keress fel, beszéljük át a dolgot közösen!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .