Olyanok, mint az újszülöttek, rájuk sem lehet ismerni! Mondta egy anyuka, aki két serdülő gyerekével keresett fel. A régi rutinok nem válnak be, a szabályoknak egyre kevesebb a súlya, a feszültség állandósult a családban.

Olvasott a honlapon a megoldásfókuszú mediációról (itt és itt), és úgy érezte, ez az, ami változást hozhat. Az orientációs beszélgetésen elmondta, hogy azt szeretné, ha újra elindulna köztük a kommunikáció, ha úgy tudnának beszélgetni, mint régen. Most a gyerekek nem akarnak mást, mint a gép előtt ülni, ha rajtuk múlna, egész nap fel se állnának. Különböző trükkökhöz folyamodnak a férjével, hogy ezt megakadályozzák (például betesznek egy rossz alkatrészt, hogy a gyerekek azt higgyék, elromlott).

Azt szeretné, ha nyugalom lenne otthon, ha nem kellene attól félniük, hogy mikor mondanak olyat, amin a gyerekek megsértődnek, és elromlik az egész hétvége. Szeretné, ha újra egymás mellett, nem egymás ellen lennének.

2014-12-Life-of-Pix-free-stock-photos-chairs-montreal-sangles-colored-leeroy

Mi az első lépés a kamasz gyerekek felé? Először is muszáj kicsit hátralépni. Az évek során már annyi játszma alakult ki szülő és gyerek között, hogy nehéz kilátni belőle. Ezeket a játszmákat kell első körben felszámolni, mert már nem működhetnek tovább.

Megváltoznak a kamasz gyerekek. Kevesebbet mesélnek magukról, már nem vonják be mindenbe a szülőket, szemtelenek, lázadnak, hatalmas igazságérzetük van, ami azonnal jelez, ha szerintük valami jogtalan sérelem éri őket.

Mindenről van egy igazságuk (külön-külön persze), és ahhoz foggal-körömmel ragaszkodnak, mondta még az anya. Pedig ő nem meggyőzni akarja a gyerekeit a saját igazáról, hanem megmutatni nekik egy másik nézőpontot, de meg sem hallják, amit mond, csuklóból elutasítják.

Az önállósodás első lépéseként a kamaszok próbálják megtalálni a saját felnőtt énjüket, megtalálni a saját hangjukat. Ehhez aztán muszáj ragaszkodniuk, hiszen nem fogadhatnak be azonnal egy másik nézőpontot, amint megtalálják a (vélt) sajátjukat. Nem mondhatják azt a szüleiknek, hogy igazatok van, a ti nézőpontotok a jobb, akkor átveszem az enyém helyett. Nem tehetik meg, mert már nem kisgyerekek többé.

Ez a kezdeti próbálkozás még kiforratlan, egy felnőtt, érett személyiség azonnal látja, hogy hol vannak a hibák, hogy mennyire távol áll a való élettől. De olyan nagy baj ez? Egyáltalán nem. Vannak persze  olyan esetek, amikor határozottan állást kell foglalni, de többnyire ez nem szükséges. A szülők azonban már megszokták, hogy ők azok, akik megszabják az irányokat, ők azok, akik megmondják a gyerekeknek, hogy mit szabad, és mit nem.

Mit lehet elérni egy mediációs beszélgetésen?

Semleges helyen, egy mediáción mindenki véleménye ugyanolyan fontos. Egy serdülő már meg tudja fogalmazni, hogy mik az igényei, hogy mi az, ami igazán érdekli, hogy mi az, ami bántja. Senki nem legyint rá a mediáción, hogy ugyan, még gyerek vagy, majd megtudod, hogy megy ez a valóságban!

Nem működnek a játszmák, mert a beszélgetést egy kívülálló vezeti, aki figyel az egyenlőségre. Nincs egymásra mutogatás, mert a kérdések nem a hibákra irányulnak, hanem a közös jövőre. A beszélgetés jellege miatt a nyílt kommunikáció működik csak, mindenki saját magáról beszél, mindenki a saját igényeit fogalmazza meg.

Új perspektívák jelennek meg, mindenki ránézhet a családi kapcsolataira egy külső nézőpontból. Egy megoldásközpontú mediáción lehetőség van egy új alapra helyezett szülő-gyerek kapcsolatról beszélni, kialakítani az új szabályrendszert, ami működhet. Az otthoni közegben ez csak nehezen valósulhat meg.

Akkor működik jól a beszélgetés, ha egy idő után már szükség sincs a mediátorra, ha a családtagok egymáshoz beszélnek, és nem egymásról. Abban a pillanatban, amikor egy kamasz gyerek érzi, hogy komolyan veszik, amit mond, komolyan veszik az igényeit, elindulhat egymás megismerése – újra.

És ezzel a példával nem szeretném azt állítani, hogy egy szülő csak egy mediációs alkalmon érheti el, hogy javuljon a kapcsolata kamasz gyerekével. Több lehetőség is van erre, ez csak az egyik a sok közül. 

Ha kérdése van, vagy csak elmondaná a véleményét, írjon e-mailt az info@mediaciok.hu címre! Ha van ötlete, amiről szívesen olvasna, mondja el, foglalkozni fogunk vele!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .