Mediációk.hu

A vámpírszerelem az igazi szerelem?

Miközben minden fórumot eláraszt a felháborodás, amit a családon belüli erőszak viccé degradálása miatt érez a magyar társadalom igen nagy százaléka, nem is olyan régen ugyanezen fórumok egy romantikus történettől voltak hangosak: vámpírfiú és emberlány szerelmi kapcsolatától.
A történet természetesen fikció, vámpírok nem léteznek. A többi: a szerelem, a párkapcsolat, a kamaszkor, a felnőtté válás azonban nem az írónő saját világa, az a valóság, mindannyiunk valósága.
Mi is történik a könyv szerint abban a borús kisvárosban?
Egy magányos, csonka családban élő, stabil kapcsolatok nélküli lány beleszeret egy vámpírba. Tragikus szerelem az övék, könnyeket fakasztó, irigylésre méltó, sok lány vágyálma. Mit látunk akkor, ha lebontjuk róla a romantikus mázt? Egy bántalmazó kapcsolat tipikusnak mondható forgatókönyvét.
A lány fiatal, szülei elváltak, egyikőjükhöz sem kötődik túlságosan. Új városba kerül, nem ismer senkit, de az első napján találkozik egy jóképű idegennel. A fiú idősebb, sokat megélt, zárkózott, sejteti a sok titkot, amiket csak a kiválasztottakkal oszt meg. A kötődés kialakulása után tudja csak meg a lány, hogy ki is ő valójában: egy vámpír. Olyan mély és veszélyes titok ez, amit az élete árán is óvnia kell, senkinek nem mondhatja el, sem a családjának, sem a barátainak. Ezzel a feltétellel lehetnek csak együtt, és ez vezet odáig, hogy a lány hazudik a hozzá közel állóknak.

Hazudik az apukájának, az anyukájának, a régi és az új barátainak egyaránt. Ez a titok összeköti őt a fiúval, miközben elválasztja mindenki mástól. De hát csak ő érti meg a vámpír nehéz helyzetét. Emberek életét vette el, de ez nem számít, hiszen már nem teszi. Még sajnáljuk is, hogy milyen nehéz megállnia, hogy ne öljön.
Teljes függésbe kerül a lány, a fiú sok szépet ígér, aztán meggondolja magát, és lelép. Jogosnak látszó döntés ez, a lányt akarja megvédeni, de annyira már nem tiszteli, hogy ezt el is mondja neki, helyette dönt kettejük sorsáról. Aztán jön a sok pletyka és félreértés, a fiú azt hiszi, a lány meghalt, de nem megy oda, hogy megkérdezze, drágám, mi történt, nem hívja fel, nem ír e-mailt, nem, ő úgy dönt, öngyilkos lesz. Lány ezt persze rögtön megtudja, ez a hír szempillantás alatt terjed, csak ő mentheti meg, mindent félredobva rohan, fut, életét kockáztatja, hogy megállítsa a fiút. A függés, a kötődés erősebb lesz, mint valaha. Ez a húzd meg, ereszd meg játék folyik még sokáig. Szeretlek, mondja a fiú, de nem bújok hozzád, mert félek, hogy bántani foglak. Nem kell aludnia egy vámpírnak, ezért nyugodtan betörhet a lány szobájába, és meglesheti álmában. Milyen romantikus egy bámuló vámpír az ágy lábánál. Egyrészt gyengéd és figyelmes, másrészt folyamatosan fenyeget.
Bánthatná, ha akarná, akarja is, de nem teszi, mert ő erős jellem. A lány könyörög neki szinte, hogy feküdjön le vele. Csak ha hozzámjössz, mondja a fiú, ez az igazán biztos kötés, így nem tudja elhagyni, ha a nászéjszaka után kék-zöld foltokkal ébred.
A nászéjszakán fájdalmat okozott a lánynak, brutális volt, utána pedig az ő sértettsége, belső vívódása volt az, amivel foglalkozni kellett, az volt a fontos, hogy ő, a bántalmazó mennyire szenved, neki milyen nehéz most. A lány könyörög neki, hogy feküdjenek le újra.
Ekkor már tudja, hogy meg fogja ölni, bár igaz, hogy egy új, minőségileg más élet vár rá a halála után, elszakítva a szeretteitől, barátaitól, összekötve mindörökké a bántalmazójával. Aki szereti, ezt sokszor elmondja, úgyhogy minden rendben.
Sokan rajonganak ezért a történetért, én magam is ismerek valakit, aki többször is elolvasta, és egyáltalán nem tartozik a befolyásolható fiatal lánykák sorába. Azt állítja, hogy beszippantja a sztori, szórakoztatja, kikapcsolja. Jó dolog ez, de ahhoz, hogy ne ártson, ne vigyen félre, kell az, hogy az olvasó rendelkezzen önreflexióval. Hogy mögé lásson, feltegye magának a kérdést: belemennék egy ilyen kapcsolatba? Ilyen feltételekkel?
Az a kamasz, aki úgy érzi, hogy egyedül áll a világban, akinek nem kiegyensúlyozott az otthoni környezete, nem beszélget a szüleivel, nincsenek barátai, valószínűleg nem mondana nemet egy jóképű és sármos vámpírnak (mert a vámpírok gyönyörűek, ezt mindenki tudja…). Hiszen az a fiú őt akarja, csak őt, mással szóba sem áll.
Hogy tudjuk megvédeni a fiatalokat a vámpíroktól? Sehogy, mivel nem is fogjuk soha megtudni, hiszen az első szabály: senkinek sem mondhatod el! Egyet tehetünk: arra neveljük a lányokat és a fiúkat egyaránt, hogy értékesek, hogy megérdemlik a boldogságot. Megérdemlik, hogy olyan kapcsolatban éljenek, ami a tiszteletről, a szeretetről és a bizalomról szól, ami nem elválaszt a külvilágtól, hanem összeköt vele, nem tilt el a hozzátartozóktól, hanem újakkal ajándékoz meg. Mindenki megérdemli, hogy olyan kapcsolatban éljen, amelyben kimondhatja, hogy nem, most nem ez az, amit szeretnék. Amelyben elmondhatja, ha rosszul esik neki valami, amelyben meghallgatják, amelyben döntési joga van. Mindenki megérdemli, hogy olyan kapcsolatban éljen, amelyben egyenlőek a partnerek. Egy vámpírral ez csak akkor lehetséges, ha mi magunk is vámpírrá válunk.

Egy gondolat ezen: “A vámpírszerelem az igazi szerelem?

  1. Pingback: Lehet egyszerre két embert szeretni? - Mediációk.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..