A gyermeknevelés nehézségei.

Felkeresett egy család, 3 gyereket nevelnek. Mostanában sok a konfliktus köztük, a legidősebb gyerekük kamaszodni kezdett, úgy érzik, hogy a fiú kezd kicsúszni a kezükből, eszköztelenek, nem tudnak hatni rá semmivel.

Először külön beszéltem az anyával és külön az apával. Mindketten elmondták, hogyan érzik magukat a családban, milyen nevelési elveket követnek, hogyan kezelik a konfliktusokat, milyen értékeket találnak követendőnek. Elmondták azt is, hogy miken szeretnének változtatni, és hogy mit szeretnének kérni párjuktól.

Azonnal világos lett a konfliktus forrása: az anya szeretett volna következetességet vinni az életükbe, az apa pedig még több spontaneitást.

Az anya kérése: beszéljék meg a napirendet, legyen kiszámíthatóbb az életük, tervezzék meg a hétvégéket, legyen világos, hogy kinek mi a feladata.

Az apa kérése: az anya engedje el magát, ne görcsöljön, ne akarjon mindent előre kitalálni, tudni, legyen spontán.

Ezután következett a közös mediációs ülésünk. Kértem, hogy egymásnak is fogalmazzák meg a kéréseiket, majd ezek mentén vezettem a beszélgetést. Mindegyik pontot külön megnéztünk minden szemszögből. A spontán nevelés mit jelent az anyának, az apának, és mit a három gyereknek? Milyen az anyának egy tervek és célok nélküli hétvége? Milyen az apának, hogy az anya mindig előre gondolkodik? Mi a fő probléma?

Különböző módszerekkel sikerült elérni, hogy empátiával közelítsenek a másik  helyzetéhez, érzelmeihez. Az anya átérezte, hogy férjét milyen helyzetek elé állítja a tervezéssel (rendszerint nem sikerül tartaniuk magukat hozzá, az apa ettől folyamatosan frusztrálódott, folyamatosan kudarcnak élte meg az életüket), az apa pedig megértette, hogy egy 5 fős család életét muszáj koordinálni valamilyen szinten, és bizony vannak prioritások.

A legkisebb gyerek még óvodás, a két nagyobb általános iskolás, a középső még alsó tagozatos. Amikor az apa vasárnap este 8 órakor kitalálja, hogy nézzenek meg egy filmet, az anya ebből annyit lát, 

hogy a gyerekek másnap kialvatlanok lesznek, az ovist lehetetlenség lesz felébreszteni, hiszti lesz és sírás már korán reggel, a két iskolás gyerek pedig fáradtan fog dülöngélni másnap az iskolában.

Az apa ezt a helyzetet úgy éli meg, hogy a vasárnap arra való, hogy együtt legyenek, jól érezzék magukat, a másnap még messze van, majd lesz valahogy. Nem kell mindig szigorúnak lenni, számára sokkal fontosabb, hogy akkor ott jól érezzék magukat.

Az anya elmondta, hogy évekkel ezelőtt feladta a küzdelmet, elfogadta, hogy az életük tervek nélkül zajlik, megpróbálta jól érezni magát benne. Sikerült is, de most, hogy a legnagyobb gyerek kamaszodik, rájött, hogy nem mehet így tovább, változtatni kell, de úgy érzi, egyedül van ezzel, a férje még mindig nem látja be, hogy kell a következetesség. És kell az is, hogy bizonyos dolgoknak legyenek következményeik, például amikor kamasz fia szemtelen és nem tanul.

Hosszú beszélgetés volt, de a felek eljutottak addig, hogy találtak közös elveket, közös pontokat. Ott és akkor írtak egy napirendet, és megbeszélték, hogy minek mi legyen a következménye. A megbeszélés után kaptam tőlük visszajelzést. Miután hazamentek, leültek a gyerekekkel, és elmondták, hogy miben fog változni az életük. Kijelöltek időt a tanulásra, a kötelező dolgokra, sőt, a két nagyobb gyerek a házimunkában is kapott feladatot.

Ezzel együtt megállapodtak abban is, hogy mikor vannak spontán, szabadon felhasználható napok, órák. Például: ha szombaton mindenki elvégzi a feladatát, vasárnap olyasmit csinálnak, amit a gyerekek szeretnének. Lehet ez bármi: uszoda, kirándulás, mozi, társasozás, filmnézés. Ez nagyon fellelkesítette a gyerekeket, azonnal el is kezdték a tervezgetést. Az anya kérésére hétköznap és vasárnap este 9 órakor, pénteken és szombaton este 10 órakor mindenkinek ágyban kell lennie.

Ez hatalmas változás a családi életben, nem is fog egyik napról a másikra menni. Abban egyeztek meg, hogy kipróbálják 2 hónapig, hogy mennyire tudják tartani magukat a megállapodásban foglaltakhoz, majd leülünk, és újra átbeszéljük.

Az eredeti probléma, amivel felkerestek, a kamasz fiú körüli gondok voltak, azért erről külön beszéltünk. Találkoztam a gyerekkel is, meghallgattam a mondanivalóját, átbeszéltünk több lehetséges módszert ahhoz, hogy javuljon az iskolai teljesítménye, és jobban szót értsen szüleivel. Kiderült, hogy alapvetően azzal van gondja, hogy fogalma sincs, hogyan kellene hatékonyan tanulnia, soha senki nem mutatott neki eltérő tanulási módszereket. Ehhez és a konfliktusai jobb kezeléséhez is kap azóta segítséget.

Ha Ön is hasonló gondokkal küzd, keressen fel, beszéljünk róla, mert úgy lehet változást elérni! Itt bármit kérdezhet!

Még több történetért iratkozzon fel a hírlevelünkre!

[wysija_form id=”1″]