Mediációk.hu

Nem akarok iskolába járni!

Egyre többször keresnek meg olyan családok, ahol a 16 éves kamasz nem akar többet iskolába járni. A szülők megijednek, fogalmuk sincs, hogy mihez kezdjenek, hova vigyék a gyereket, hogyan vegyék rá, hogy hajlandó legyen még tanulni egy kicsit, legalább addig, amíg megkapja a papírját.

Mihez kezdjen egy család azzal a 16 éves gyerekkel, aki nem hajlandó többet iskolába járni? Küldjék dolgozni? Hova? Hagyják, hogy egész nap otthon heverésszen, hajnalig üljön a gép előtt, aztán délig aludjon? Várják, hogy majd rájön, az ő érdeke a tanulás? Várják a csodát?

Nem akarok iskolába járni!

Mire felkeresnek, a feszültség otthon szinte elviselhetetlen mindenki számára. Túl vannak már vagy ezer veszekedésen, kiabáláson, fenyegetőzésen, könyörgésen. Minden családtagnak görcsben a gyomra, a legapróbb kérdés, mondat is hatalmas vitát robbanthat ki. A szülők fáradtak, kimerültek, a gyerek semmi mást nem akar, csak hagyják végre békén. Volt olyan eset is, hogy inkább eljátszotta, hogy bejár az iskolába, csak ne nyaggassák már tovább. Persze nem járt be, az iskolával kapcsolatos érzései nem változtak, viszont folyamatos hazugságban élt tovább.

Mit lehet tenni?

A fenyegetés, zsarolás nem válik be. A könyörgés sem. Érdemes mindenképpen szakember segítségét kérni, érdemes ezt nem családon belül kezelni, hanem kivinni az ajtón, ránézni külső szemmel, eltávolodni a problémától.

Egy 16 éves fiatal nem képes még minden szempontból mérlegelni a döntéseit. Annyit tud többnyire, hogy mi az, amit nem akar, azt már kevésbé, hogy mit akar ahelyett. Ezzel a kérdéssel pedig csak nyugodtan, érzelmektől, feszültségtől, elvárásoktól, csalódottságtól mentesen lehet foglalkozni, ami a szülőknek nem megy, mert érintettek a problémában, megy viszont egy kívülálló szakembernek.

Rengeteg oka lehet annak, hogy egy fiatal úgy dönt, hogy kimarad az iskolából, erről Török Zsófi kolléganőm irt egy cikket:

A gyerek eldöntötte: többet nem megy iskolába!

Nem minden esetben szükséges mélyebben foglalkozni ezekkel az okokkal, sokkal hatékonyabb, ha a jövőre, a hogyan tovább kérdésre helyezzük a hangsúlyt. Lehet, hogy egy másik iskola megoldást jelenthet, vagy valamilyen alternatív lehetőség, lesz a neki megfelelő. Volt olyan esetem is, amikor a családtól szeretett volna távolabb kerülni a kamasz, ezért végül egy olyan lehetőséget választott, ahol volt kollégium. A gyerekek a legtöbb esetben folytatták a tanulást, amint képesek voltak kilépni a “Mit nem akarok?” gondolkodásból.

Hogyan csinálom?

Első körben az egész családdal foglalkozom, mindenki elmondhatja, hogy mit szeretne, hogyan képzeli a jövőt. Utána 4 alkalommal a gyerekkel külön. Heti egyszer találkozunk, és azon az ő saját jövőjén dolgozunk mindenkitől függetlenül. Csak azzal, amire ő vágyik, amit ő szeretne, nem azzal, amit a szülők, a környezet gondol, amilyen elvárásokkal ők jelen vannak a gyerek életében.

Senki nem akar rosszat magának, még egy lázadó kamasz sem. Abban a pillanatban, amikor felismeri, hogy hogyan lehet neki a lehető legjobb a jövője, hajlandó lesz egy kicsi erőfeszítést tenni azért, hogy el is érje. Kezdetben ez csak annyi, hogy nem zárkózik el teljesen, hanem egy kicsit gondolkodik rajta.

Nem akarok iskolába járni!

Apró lépésekben haladunk, ezért is szükséges 4 alkalom ahhoz, hogy eljussunk valahova. Az ötödik alkalom ismét közös a családdal, ekkor már kizárólag a jövőről beszélünk. Ki mit tud tenni azért, hogy egy kicsit jobbak legyenek a körülmények otthon? Hogy nagyobb nyugalomban élhessenek? Hogy ne vesszenek össze minden apróságon? Hogy újra élvezhessék egymás társaságát? Hogy a kamasz ne dobja el magától a jövőjét? Hogy ismét tanuljon, de úgy, ahogy az neki a legjobb?

Érdemes belevágni? Mindenképp! Gondolkodsz rajta? Írj egy levelet, beszéljünk a részletekről: Kapcsolat

Ami még érdekes lehet nektek: Kamaszmentő – projekt

Ez egy olyan helyzet, ami magától nem fog megoldódni, foglalkozni kell vele. Ne várj tovább, keress meg!

Egy gondolat ezen: “Nem akarok iskolába járni!

  1. Benes Katalin

    Az unokám rendszeresen nem megy iskolába.Már 8.-ik év kózepétől otthon maradozott a szúlö tudta nélkül.A középiskolában eleinte lelkes volt,de egy hönap után innen is kimaradozik.Barátai csak interneten vannak,velük játszik.Apja látogatja,de nincs sok ideje,anyja szintén sokat dolgozik,tanul.Mit tegyünk,hogy kedve legyen tanulni és céljai legyenek?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.