15 perc kihívás

Mire elég napi 15 perc? Mi mindenre megy el fölöslegesen 15 perc?

Olyan kevés idő ez, hogy igazán fel sem tűnik, hogy eltelt (kivéve, ha valami nagyon nemszeretem dologgal töltöd…). Simán elmegy a Facebook-kal, simán elmegy tévé kattintgatással, magazin lapozgatással, kávézgatással, buszra várakozással. Bármivel.

15 perc kihívás

Sokan mondják, hogy szeretnének több időt olyan dolgokra, amelyekre vágynak és irigykednek, ha valakinek már sikerült.

Mi kell ahhoz, hogy sikerüljön? Nem sok, de több annál, mint amit ez a mondat sugall: „Ha valami igazán fontos, arra találsz időt!”

Személyes vallomás

Sokáig szerettem volna futni járni, de nem tettem. Komolyan gondoltam, és gyakran az eszembe jutott. Olyan gyakran, hogy csupán a gondolattól úgy éreztem, már járok is futni. Pedig dehogy jártam.

Aztán eldöntöttem, hogy valóban elkezdem, nem lehetett tovább halogatni. Mi segített? Az, hogy végiggondoltam, mikor menjek, hova menjek, meddig menjek, miben menjek. Nagyon pontosan megterveztem mindent. És mentem. 2-3 naponta 5 kilométert itt a közelben, legalább 35-40 percet.

Amikor eljött az idő, már nem azon kellett gondolkodnom, hogy de jó lenne futni járni, csak el kellett indulnom, szinte már rutinból. Büszke voltam magamra, éreztem, hogy egészségesebb vagyok, egyre jobban ment. Aztán lesérültem, és nem mehettem 3 hétig. Ami sokkal nehezebb volt: újra elkezdeni. Sokkal nehezebb, mint legelőször elindulni.

Mert újra végig kellett gondolnom, hogy mikor, hol, merre, és miért. Megéri? Tényleg menjek? Hideg van, köd, szürkeség. És már nem volt meg a kezdeti izgalom, az újdonság, a kihívás. Már tudtam, hogy milyen lesz, ha megyek. És persze újabb sérülésre sem vágytam. Mégis mentem, mert hittem abban, hogy jót tesz nekem, hogy egészségesen tart, és én egészséges akarok maradni.

Szóval én is ugyanúgy működöm, mint te, hidd el. Sok negyed órám megy el mindenfélére, és mivel a saját cégemben dolgozom, és én vagyok az, aki beosztom a saját időmet, sokkal jobban figyelnem kell ezekre a negyed órákra.

Ami nekem segített, és szerintem neked is fog:

  1. Kérdezd meg magadtól, hogy mi az, amit igazán szeretnél?
  2. Készíts nagyon alapos tervet, minél részletesebb, annál jobb! Mikor, hol, kivel, mivel, miért, hogyan… minden kérdésre adj választ!
  3. Csináld meg!

És ha olyasmit szeretnél, ami nem kizárólag rajtad múlik?

Ha azt szeretnéd, hogy a párod legyen figyelmesebb, a gyereked szorgalmasabb? Ha azt szeretnéd, hogy viták nélkül teljenek a közösen töltött napok? Ha azt szeretnéd, hogy a munkatársaid végre észrevegyék, hogy milyen sokat dolgozol? Ha azt szeretnéd, hogy a főnököd elismerje az eredményeidet?

Határozd el, hogy minden nap (de tényleg miden egyes nap!) arra fordítasz az idődből 15 percet, hogy ezért a célért dolgozol! 

  • Minden este gondold végig, hogy a párod mikor volt figyelmes hozzád! Gondold végig, majd jelezd neki vissza, köszönd meg, mondd el neki azt is, hogy ez neked milyen jól esett! Figyeld meg, hogy ha ezt elkezded, akkor egyrészt sokkal jobb hangulatban telnek majd az esték, másrészt egyre több olyan dolog lesz, amit meg tudsz neki köszönni.
  • Ha a munkahelyeden szeretnél több pozitív visszajelzést kapni, akkor napi 15 percet dolgozz úgy, mintha pont előtte megkaptad volna! Ez lehet, hogy furán hangzik, de csak gondold végig: hogy dolgozik az, akit épp megdicsértek? Vidáman, motiváltan, hatékonyan. Csináld meg ezt az apró gyakorlatot minden nap, és hidd el, észre fogják venni! A dicséret sem várat magára soká.
  • Bármilyen pozitív változásra vágysz is a munkahelyeden, mondd ki! Mondd ki, hogy mire van szükséged, mondd ki, hogy mit szeretnél! Senki nem olvas a fejedben, ráadásul a legtöbb ember nem mondja ki a jó dolgokat, főleg egy munkahelyen. Pedig mindenki szereti hallani, ha jól csinál valamit.
  • Szeretnéd, ha a gyereked úgy látná a dolgokat, ahogy szerinted kellene? Szeretnéd, ha koncentrálna, ha tenné a dolgát, ha tisztelettel beszélne, ha tanulna, ha tenne valamit a céljaiért?

Ez lesz talán a legnehezebb feladat:

  • Viselkedj úgy napi 15 percig, mintha már megtette volna mindezt. Mintha már érezné a felelősségét, mintha lenne célja, amiért tesz is valamit, mintha már komolyan venné a saját dolgait. Tegyél úgy, mintha mindez megtörtént volna már, és jelezd vissza neki azt, amit ezzel a szemlélettel észreveszel.

15 perc kihívás

  • Köszönd meg, ha a legapróbb olyan dolog is megtörténik, ami már azt jelzi, hogy egy felelősségteljes felnőtt lesz belőle! Vedd észre azokat a legapróbb jeleket is, amelyek azt jelzik, hogy egy kicsit is komolyan veszi a dolgait. 

Nehéz lesz? Lehet, hogy igen. Viszont az is lehet, hogy a kívánt változás olyan gyorsan követi majd a gyakorlatot, hogy a legmerészebb álmaidat is felülmúlja!

Az első lépés az, hogy most itt hozz meg egy döntést: naponta 15 percet azért a célért teszel valamit, amit a legjobban el szeretnél érni.  Napi 15 perccel kevesebb időveszteség, napi 15 perccel több koncentrálás a valóban fontos dolgokra. Határozd el, hogy nem vársz tovább arra, hogy a másik lépjen, hogy a másik kezdje a változást, hogy kitalálja a gondolataidat! Tedd meg te az első lépést!

Megosztod velem, hogy miért küzdesz, és hogyan teszed? Nagyon örülnék neki! Kattints IDE!

Hamarosan jövök egy olyan lehetőséggel, ami még ennél is sokkal hatékonyabb lesz a gyerekeddel való kapcsolatod javításában!

Hamarosan jön a Kamaszmentő – projekt!

Szeretnél az elsők között értesülni a részletekről? Csatlakozz azok csoportjához, akik megkapják a hírleveleimet!

[wysija_form id=”1″]

Egy gondolat a(z) Napi negyed órás kihívás”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .