Mediációk.hu

Garantált változás?

Az első Kerekasztal beszélgetésünk témája az volt, hogy hogyan vesszük észre a jeleket, amelyek arra irányulnak, hogy ideje változtatni valamin az életünkben. Nem is annyira egyértelmű, mint ahogy az ember gondolná. Van, aki már az első rossz érzésnél arra gondol, hogy ez így nem jó, tenni kellene valamit, míg másoknak a fejére dől a ház, mire feltűnik, hogy rossz úton haladnak.

A változás garantált

Nagyon sokan félnek a változástól, legyen szó akár egy költözésről, egy új munkáról, egy közeli ismerős elvesztéséről, bármilyen dologról, ami hirtelen nem ugyanolyan, mint volt. Vannak, akik csak sodródnak a saját életükben, csak akkor reagálnak a változásokra, amikor már bekövetkeznek, amikor már képtelenség elkerülni őket.

A döntést addig halogatják, ameddig csak lehet, ahelyett, hogy ő maguk lépnének. Érzékelik a változás szükségességét, de nem tesznek semmit, nem irányítanak, csak sodródnak, lesz, ami lesz, majd ha történik valami, ahhoz alkalmazkodnak. Márpedig valami mindig történik, mert a változás garantált.

Hogyan cselekednek azok, akik saját maguk irányítanak?

  1. Felismerik a jeleket. Jelek mindig vannak, bármiről legyen is szó. Akár munka, akár magánélet, a változás szükségességének a jelei ott vannak. Mondok néhány példát: megcsörren a telefonod, ránézel, a párod az. Mit érzel? Örülsz, vagy inkább mérges vagy, egy kicsit bűntudatos, mint akit rajtakaptak valamin, és azonnal agyalni kezdesz, hogy mit mondj az igazság helyett? Nem lenne okod hazudni, az igazság mégsem megy. Valószínűleg ideje lenne kilépned a kapcsolatból. Munkahelyi jelek: már vasárnap reggel azon aggódsz, hogy mindjárt itt a hétfő, és be kell menned, és már pontosan tudod, hogy utálni fogod minden pillanatát. Mit teszel? Kilépsz, és valami másba fogsz, vagy sodródsz, hátha megoldódik magától?
  2. Komolyan veszik a jeleket. Szembenéznek azzal, hogy valamivel kapcsolatban rossz érzéseik vannak, és átgondolják, hogy mi lehet az oka. Megbeszélik a körülöttük élőkkel, képesek kimondani azt, hogy “Nekem ez így nem jó”, és mernek beszélni a saját érzéseikről.
  3. Felmérik a lehetőségeiket. A problémát nem söprik a szőnyeg alá, nem tesznek úgy, mintha minden rendben lenne, amikor nincs. Felteszik a kérdést: Hogyan oldhatom meg ezt a helyzetet?
  4. A megoldáson gondolkodnak, nem a problémán. Nem tapicskolnak a rossz érzéseikben, nem öntik rá mindenkire a gondjaikat, aki hajlandó meghallgatni. Ehelyett arról beszélnek a környezetükkel, hogy hogyan és merre léphetnének, hogyan lehetnének jobban, min változtatnának, mire vágynak.
  5. Felismerik, ha segítségre van szükségük, és nem félnek szakemberhez fordulni, ha egyedül nem tudnak a változás útjára lépni, de a szándék már megvan, eldöntötték, hogy megteszik, ami szükséges.
  6. Nemcsak beszélnek arról, hogy változtatni kellene, hanem cselekszenek is. Sokan vannak, akik évekig szenvednek egy rossz kapcsolatban, egy rossz munkahelyen, de nem lépnek, nem szakítanak, nem mondanak fel, viszont napi szinten terhelik a környezetüket azzal, hogy már nem bírják, hogy de jó lenne lépni, új munkát keresni, külföldre menni, sportolni, stb.
  7. Tudják, hogy a változás ijesztő, de jó dolog, és utána valami minőségileg jobb következik majd. Már csak attól jobban érzik magukat, hogy a saját kezükbe veszik a döntést, az életüket, ők irányítják a saját sorsukat.
  8. Nem akarnak másoknak megfelelni, csak saját maguknak. Vannak, akik nagyon szeretnének lépni, de nem mernek, mert mit szól majd a főnök, a szomszéd, a férj, a gyerek, a család. Ki lehet lépni úgy egy boldogtalan házasságból, ha még kicsik a gyerekek? El lehet menni külföldre akkor, amikor az egész család itt van, és szerintük butaság menni? Fel lehet mondani egy olyan munkát, ami jól fizet, de nem tesz boldoggá?

Ha ezeket a lépéseket betartod, a változás garantált, ráadásul egy olyan irányba, amit te határoztál meg, nem a szél fújt épp arra.  Ne habozz, ne rágódj, ne forgasd magadban körbe-körbe, hanem nézz szembe vele, és cselekedj!

Keress fel, segítek! Itt tudsz kapcsolatba lépni velem: KAPCSOLAT

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.